A város történelme

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is "jegyzi" a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Lakosság 5000 fő feletti, ebbol 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Nagyközségünk Jász- Nagykun- Szolnok megye középső részén, a Szolnok - Túri - sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda. Történetünk visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. Földünk csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kovári Pál ítélőmesteré, és a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a XVIII. század végétől a Magyari -Kossa, a XIX. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett. 1771-es úrbérrendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlődést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki. Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a bolsevizmussal összehasonlítva nagyon pozitív Horthy korszak emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.
Forrás: Metapedia